Fél a lélegzetemtől. Legát Tibor: Pop | Magyar Narancs

Az osztalékaim beérkezése. Orsi megkért, hogy a mostanra már nyilvánosan nem elérhető videójára ne linkeljek, mégis szeretnék az elhangzottakra reagálni. A nyugalom megzavarására alkalmas számok és képek következnek. Elsősorban a videó alábbi kulcsüzeneteire szeretnék reagálni: Az osztalékbefektetés rosszul teljesít.
Egotrip Amikor az asszisztensnő számhoz emelte a tükröt, visszafojtottam a lélegzetem, pedig éreztem, most élek csak igazán. A jobb felső hármasban ott volt végre, amire annyira vágytam, fél a lélegzetemtől vörösen szikrázó drágakő, fél a lélegzetemtől ellenére is parázslón, hogy jeges fényben fürdött - neonban majdnem.
A fogorvos is mosolygott. A félig lehúzott reluxán beszökő napfény mókás csíkokat festett az arcára, évődtünk. Híres emberekről. Gondolhatjátok, mekkorákról.
Ajánlom Amikor az asszisztensnő számhoz emelte a tükröt, visszafojtottam a lélegzetem, pedig éreztem, most élek csak igazán. A professzor először kikérte magának. Kicsit meggörnyedt, pizsamáján a feszes párhuzamosok hullámozni kezdtek.
Kucunak, az ártánynak szeretne aranykoronát az összes fogára vagy agyarára, nem tudja, hogy mondják szakszerűen, de nem is fontos - dr. Pénz nem számít, legyen fél óra múlva a megyeháza tetején, helikoptert küld érte, különben Talán mondanom sem kell, hazatérve azonnal meghallgattam a Roxy Music Country Life című lemezét, ami kellemesnek kellemes volt, de fél a lélegzetemtől meglepetés. Az már inkább, hogy amikor a Bitter-Sweet című szám forogni kezdett, megfogadtam: reggel útra kelek.
Most a bicikli kereke forog.
Csodát tett vele!
A legszemetebb öltözék van rajtam, amit el lehet képzelni: baseball-sapka, t-shirt, szandál és rövidnadrág. Futnak a fák, a felhők, hajlik a fél a lélegzetemtől. Előttem egy másik biciklis irkál az aszfaltra kusza s betűket, csomagtartójára gázpalackot gumipókozott, jobb kezében demizsont himbál: egyensúlyozik. Ha nehezen is, de megelőzöm. Széthipózott munkásruha, durábelbakancs van rajta, karján viszont egy akkora Rolex aranylik, mint egy jól megtermett uhu.
Az Illés együttes A szó veszélyes fegyver című dalát Add a kezed, dúdolom, de még ez is belefér. Ki tudja, ki mire gondol?
Én arra, hogy begördülök az első faluba, fröccsözni fogok, cigizni, sőt gépezni, ha hozzáférek - hónap vége van, tehát esélyes vagyok - és közben senki, de senki nem ismer fel. Legfeljebb hülye pestinek tartanak, de egy faluban kit nem?
A nagyapám rendszeresen eszik feketeborsot. Amikor megtudtam miért teszi, elakadt a lélegzetem
Egy faluban ki nem idegen? Nem írom le a kocsmát. Pontosan olyan.
Még engem is - ordít a fülembe egy atlétatrikós férfi, aztán belemarkol a vállamba, és már teszi is az asztalra a söröskorsót. Arra gondolok, hogyan lehet valaki atlétatrikós, miközben ingpulóvert visel, aztán meg arra, hogy ez az ember miért nevez folyamatosan Charlie-nak?
Ezt látván a béka, magában kezde mondani: Bizony szép és nagy állat ez; de mind ez által én is lehetnék olyan nagy és temérdek. Mert ráncos és rétes a bőrem. Ha ez okáért megtartom lélegzetemet, és felfúvom magamat, én is oly nagy lehetek, mint ez öker. És ottan kiterjeszté lábait és fel kezde fúni magát és naggyá mutatni.
A hatodik sör után párás lesz a szeme, a hetedik után végre előáll történetével. A kislánya, a "nagylány" ben érettségizett, kombi Wartburgot vettek neki, négyüteműt, hozzá jogosítványt is, haver volt a városi gimnázium igazgatója éppúgy, mint a rendőrkapitány. Akkoriban minden szombaton vásár volt, románok jöttek, ukránok, lengyelek. Kínaiak még nem voltak, cigányok se nagyon.
Legát Tibor: Pop
Az egyik pokrócon két üveg Ruszkaja vodka és egy búvárszivattyú társaságában ott hevert a gyönyörű, világoskék műszőr kormányvédő, ahogy a mesében meg van írva, celofánban, fóliahegesztve.
Nem volt ára, megvették. A kislány is örült, kapaszkodott bele vadul. De egy hét múlva kiütések nőttek a tenyerén, két hét múlva hólyagok. Vakarózott egész nap. Reggelente véres volt az ágynemű.
Válasz Alkér Orsi videójára: Valóban elállt a lélegzetem
A körzeti orvos csak nézett hülyén, a bőrgyógyász azt dünnyögte, valami allergia lehet. Egy hónap múlva Pestre vitték, és csuklóból amputálták mindkét kézfejét. Két hónap múlva az egész falu tudta, a szomszéd manikűrszalont nyitott.
A kislány azóta nem mozdult ki otthonról, elhízott, a haja leér a pincébe, egész nap csak kazettát hallgat, és rázza a fejét. Mire a férfi idáig ér, már bőg, a könny elborítja nagy fejét, de a csattanó még hátravan. Megragadja a grabancom, könyökével fellöki a sört, és megpróbál a szemembe nézni.
Felvágtam a tököt és elállt a lélegzetem!
Mert csak téged hallgat, fél a lélegzetemtől téged bámul, a te képeidet kellett rajzszögeznem a falára, a szekrényére. Téged vágtalak ki lombfűrésszel, téged csináltalak meg kovácsoltvasból, rafiából, és be-le-hü-lyü-lök Mert én is egész nap téged hallgatlak, és téged bámullak!
De ne hidd azt, hogy megúszod ennyivel, pajtikám!